9 körül ébredtem a hotelben, a reggeli illata sündörgött fel az emeletre. Nem kell olyan nagy épületet elképzelni, kb. akkora mint két családi ház - 12 szoba van. Amúgy egy család üzemelteti :-) 9 és 10 között kimentem hegyet mászni és fotózgatni. A hotel egy sziklaszegélyen állt, innen gyönyörűen le lehetett látni a mélybe, és a szerpentinekre, ahol feljöttem. Nagyon szép volt a táj, jól esett megpihenni itt 2000 méteren. Ezután bementem reggelizni, a család nagyobbik lánya már előkészítette nekem a reggelit, és megmutatta az asztalom, ami tele volt finomságokkal: croissant hegyek, müzli, méz, lekvár, nutella, forró tej, kakaó, narancslé, joghurt. Egyszóval minden, ami egy jó reggelihez kell :-) Bemajszoltam mindent, amit láttam, kellett az energia. Összepakolás után, kb. fél 11-kor sikerült elindulni, 1 óra mászás és fotózás után értem fela Col du Mont-Cénis csúcsára, 2084 méterre, ahol egy gyönyörű, gáttal védett gleccsertó várt. Nem győztem fényképezni :-)
Innen zúzós lejtmenet jött Lanslevillardig (1326m), miközben egy nagyon mély völgy és óriási havas hegycsúcsok bukkantak elő a fenyvesek közül, nyugatról. Lefelé találkoztam kalandtársakkal, egy mexikói sráccal, aki ujjongva integetett, meg egy szőke leányzóval, aki egyedűl tekert fel nagy csomagjával. Kitartás nekik! A vad lejtmenetben 20 percen belül kétszer is defektet kaptam... Ki lehet számolni, hogy ez mennyire volt szívás, ugyanis egy belsőm maradt... Nem volt mit tenni, ragasztani kellett, több mint egy órát álltam a két kerékcserének köszönhetően, és az egyik gumileszedőt is sikerült eltörni.. Nagy nehezen leértem Lanslevillardba (1326m) , ahol az Intersportban gyorsan vettem is két belsőt, meg gumileszedőt. Ezekben a falvakban előb találsz sportáruházat, mint élelmiszerboltot.. vicces :D A helyi Spar (és minden más üzlet persze 13 és 15 óra között zárva volt. Utolsó kajatartalékaimat felélve vettem célba a következő falut, Bessans-t. Itt három, angolul nem tudó franciával activity-ztem össze, hogy merre van az élelmiszerbolt, ugyanis a falut 2x körbejárva sem találtam azt.. Alaposan bevásároltam, vettem kenyeret, szalámit, sonkát, szalonnát, virslit, sajtot, vajat, paradicsomot, banánt, csokit, ásványvizet. Folytattam a gurulást, egészen Bonneval-sur-Arc-ig, ahol ~1700 méteren kezdődött a mászás a Col de l'iseran csúcsáig (2770m). Fent kb. az égben kígyóztak a szerpentinek, brutálisan magasan. A magasság ellenére ez egy fokkal könnyebb lesz, mert legutóbb 500-ról másztam fel 2100-ra, itt "csak" 1000 méter szintkülönbség van.
Közben szépen leresztett az első gumi, következett a harmadik kerékcsere a napon. Ez már gyorsan ment, vadiúj belsőt tettem be. Folytatva a mászást, félelmetesen magasra kerültem, alig mertem lenézni a szerpentinről, ahol oldalt nem is volt védőfal :-/ Zenét is hallgattam ATB - Distant Earth című legújabb (2011-es) albumát, ezen belül is a pörgősebb számokat, így már mindjárt jobban ment a küzdelem. A szokásos 7-8 km/h helyett 10-zel hasítottam, egyre feljebb és feljebb, miközben újabb havas hegycsúcsok és zord sziklavonulatok kerültek elő. Egyre meredekebben vitt az út a kövek között, alig tudtam gurulni. Már elég későre járt, fél 8 körül a nap elköszönt és a szemközt tornyosuló hegy alá bukott. 2405 méteren úgy döntöttem, elég lesz, mivel hideg is lett és elkezdett sötétedni. Felkapaszkodtam, a hegy oldalába, és egy viszonylag sík terepen sátrat állítottam a fűben. Felkészültem a hidegre is = 4 nadrág, 3 zokni, 4 póló, 1 pulcsi,1 hálózsák és egy takaró társaságában vártam a hajnali hideget. A naplemente gyönyörűen bevilágította a szemben fekvő hó borította hegycsúcsokat, ezt már a sátorból örökítettem meg.A megtett táv elég szerényre sikeredett főleg a mai nehézségek miatt, holnap (szerdán) viszont a csúcs meghódítása után hosszú lejtmenet lesz, ahol be tudom hozni a lemaradást. Amúgy 800 km-nél járok! :-) Folyt. köv.
47km (190km hegymenet vár még)
3 óra 50 perc
átlag: 12,2 km/h
max: 56,9 km/h
Location : Chemin de la Vanoise, Parc National de la Vanoise, 73150 Val-D'Isère,
